Food Retail Chains: Hungary in the EU

The role of retail chains is signifi cant, not only in the European but also in the Hungarian market. Major changes can be seen in the food trade, and hypermarkets and supermarkets are becoming more widespread, which has an international tendency. We are able to see the transformation of trade structure and changes in customer behaviour. On the customers’ side, this means newer demands on retail chains, which fact greatly determines the location and shape of stores. In Hungary, the presence of small shops is still signifi cant, in accordance with European and international trends; yet on the basis of turnover, the increasing dominance of larger sales centres can be seen

Közművelődési törekvések Magyarországon a felvilágosodás idején és a reformkorban = Adult Education in Hungary in the Enlightenment and in the Reformed Age

Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a köznép művelésére, nevelésére milyen törekvések történtek Magyarországon a felvilágosodás idején és a reformkorban. Jelentős eredménynek tekintjük, hogy a kutatási periódus alatt a kutatás témájából megjelent egy monográfia (Fehér Katalin: (Népfelvilágosító törekvések Magyarországon 1777-1849), egy forrásgyűjtemény (A magyar felnőttképzés forrásai 1772-1849. Szerk: Fehér Katalin) egy tanulmánykötet, melynek kézirata lektorált és elfogadott, és amely 2012 első negyedévében jelenik meg (Fehér Katalin-Kereszty Orsolya: Terra Incognita.) és öt tanulmány, hazai és határon túli folyóiratokban, konferenciakötetekben. A kutatás részeredményeit hazai (ELTE, ONK) és külföldi (Turku, London, New York, Marosvásárhely, Nyitra) konferenciákon ismertettük. A kutatás fontos eredményének tekinthető az a bibliográfiai összeállítás (A felvilágosodás idején és a reformkorban megjelent népfelvilágosító kiadványok. Könyvészeti függelék. In: Fehér Katalin: Népfelvilágosító törekvések Magyarországon 1777-1849. 221-253.) mely elsőként tekinti át a teljességre törekedve a hazai nyomtatásban megjelent népfelvilágosító irodalmat. Szintén jelentős eredmény a témára vonatkozó, mindeddig ismeretlen nagy mennyiségű kéziratos forrásanyag feltárása és feldolgozása. A digitalizált forrásszövegeket egyetemi oktatómunkánk során felhasználjuk az andragógiatörténet tárgy keretében. | The purpose of our research was to explore the efforts of educate the adult people in Hungary in the Age of Enlightenment and in the Reformed Age. In this project we would examined the different forms of adult education based on contemporary primary sources. These sources were: the contemporary calendars, press, books, sermons etc. After discovering the sources, the main fields of the research were: 1. The educational policy and the adult education during the period; 2. The opinion of the Hungarian intellectuals about the necessarity of education of adults; 3. The most frequently appearing problems in connection with the education of adults in the Hungarian press; 4. The institutes of adult education, (public libraries, associations etc.); 5. The outstanding figures and teh most important books of the Hungarian public enlightenment between 1772 and 1849. The results of the project: A monography (Katalin Feher: People Enlightenment in Hungary 1777-1849. Budapest, 2009.), a source-collection, (The Sources of the Hungarian Adult Education. Ed. Katalin Feher. Budapest, 2011.) Katalin Feher - Orsolya Kereszty: Terra Incognita. Essays on Adult Education. (Accepted manuscript, will appear int he first Quarter of 2012.) Conference lectures on people enlightenment. Significant results of the subject hithero unknown manuscript sources of large ammounts of material exploration and processing

A szociálisprobléma-megoldás és a perfekcionizmus kapcsolata 12, 15 és 18 évesek körében

Az utóbbi években egyre gyakrabban vizsgálják a szociálisprobléma-megoldás és a perfekcionizmus serdülőkori kapcsolatát, hiszen a korábbi kutatási eredmények nem egyértelműek, számos kérdést felvetnek. A perfekcionista személyt leginkább a hibátlanságra való törekvés és a teljesítményre vonatkozó túlzottan magas – elsősorban önmagával szembeni, illetve több területre kiterjedő – elvárás jellemez. Ez lehet adaptív és maladaptív is, és leginkább e két forma mentén azonosíthatók igen különböző mintázatok a szociálisproblémamegoldás mint folyamat motivációs bázisával és a megoldási stílusokkal (Chang et al., 2004; Frost et al., 1990). Kutatásunk célja e két terület életkori jellemzőinek és kapcsolatrendszerének feltárása volt 12, 15 és 18 évesek (N=155) körében. A mérés során az SPSI–R (D’Zurilla et al., 2002; magyar változat: Kasik et al., 2009) általunk adaptált változatát és a Frost-féle (Frost et al., 1990; magyar változat: Dobos & Pikó, 2017) perfekcionizmus kérdőívet használtuk. Az SPSI–R mindegyik életkori mintán jó megbízhatósággal működött. A perfekcionizmust mérő skála megbízhatósága elfogadható, ami felveti a kérdőív faktorszerkezetének jövőbeni felülvizsgálatát is. Az eredmények alapján más-más mintázatok rajzolódnak ki a három életkori csoportban, ugyanakkor a perfekcionizmus faktorainak negatív problémaorientációval való pozitív kapcsolata mindegyik csoportban markáns. A 15 éveseknél a racionalitás és a hibák feletti aggodalom, valamint a racionalitás és a szülői elvárások közötti pozitív összefüggés a legerősebb, míg a legidősebbek körében a pozitív orientáció és a hibák feletti aggodalom, a személyes elvárások, a cselekedetekkel kapcsolatos kételyek és a szervezettség közötti pozitív kapcsolat a legerősebb. Azok a 12 évesek, akikre magas perfekcionizmus jellemző, igen negatívan viszonyulnak társas problémáik megoldásához, holott korábbi vizsgálatainkban ebben a korosztályban magas pozitív orientáltságot azonosítottunk. A korábbi elemzéseknél tapasztalt racionalitás és elkerülés igen ritka erős kapcsolatának értelmezését segítette az az eredmény, miszerint a 15 és a 18 évesek körében azok, akik nagyon magas mércét állítanak fel önmagukkal szemben, illetve félnek a hibázástól, kivétel nélkül magas értékkel bírnak a racionalitás faktoron.Az utóbbi években egyre gyakrabban vizsgálják a szociálisprobléma-megoldás és a perfekcionizmus serdülőkori kapcsolatát, hiszen a korábbi kutatási eredmények nem egyértelműek, számos kérdést felvetnek. A perfekcionista személyt leginkább a hibátlanságra való törekvés és a teljesítményre vonatkozó túlzottan magas – elsősorban önmagával szembeni, illetve több területre kiterjedő – elvárás jellemez. Ez lehet adaptív és maladaptív is, és leginkább e két forma mentén azonosíthatók igen különböző mintázatok a szociálisproblémamegoldás mint folyamat motivációs bázisával és a megoldási stílusokkal (Chang et al., 2004; Frost et al., 1990). Kutatásunk célja e két terület életkori jellemzőinek és kapcsolatrendszerének feltárása volt 12, 15 és 18 évesek (N=155) körében. A mérés során az SPSI–R (D’Zurilla et al., 2002; magyar változat: Kasik et al., 2009) általunk adaptált változatát és a Frost-féle (Frost et al., 1990; magyar változat: Dobos & Pikó, 2017) perfekcionizmus kérdőívet használtuk. Az SPSI–R mindegyik életkori mintán jó megbízhatósággal működött. A perfekcionizmust mérő skála megbízhatósága elfogadható, ami felveti a kérdőív faktorszerkezetének jövőbeni felülvizsgálatát is. Az eredmények alapján más-más mintázatok rajzolódnak ki a három életkori csoportban, ugyanakkor a perfekcionizmus faktorainak negatív problémaorientációval való pozitív kapcsolata mindegyik csoportban markáns. A 15 éveseknél a racionalitás és a hibák feletti aggodalom, valamint a racionalitás és a szülői elvárások közötti pozitív összefüggés a legerősebb, míg a legidősebbek körében a pozitív orientáció és a hibák feletti aggodalom, a személyes elvárások, a cselekedetekkel kapcsolatos kételyek és a szervezettség közötti pozitív kapcsolat a legerősebb. Azok a 12 évesek, akikre magas perfekcionizmus jellemző, igen negatívan viszonyulnak társas problémáik megoldásához, holott korábbi vizsgálatainkban ebben a korosztályban magas pozitív orientáltságot azonosítottunk. A korábbi elemzéseknél tapasztalt racionalitás és elkerülés igen ritka erős kapcsolatának értelmezését segítette az az eredmény, miszerint a 15 és a 18 évesek körében azok, akik nagyon magas mércét állítanak fel önmagukkal szemben, illetve félnek a hibázástól, kivétel nélkül magas értékkel bírnak a racionalitás faktoron

Social categorization based on permanent versus transient visual traits in neurotypical children and children with autism spectrum disorder

The present study was designed to test the relative weight of different types of category markers in children’s representations of social and biological kinds. We reasoned that in order to efficiently navigate through the mesh network of overlapping social categories, the representational system dedicated to processing information about social groups should be prepared to flexibly switch between potential ways of categorizing fellow humans. Thus, we hypothesized that children would assign more relevance to transient but symbolic features, such as shirt colour, when categorizing humans than other animal species. Across two experiments, we investigated whether typically developing children as well as children diagnosed with Autism Spectrum Disorder would categorize drawings of humans and dogs along a transient or a biologically set, permanent marker. The results show that both groups of children overwhelmingly selected the permanent feature to categorize dogs, however, they were more likely to categorize fellow humans based on transient features. We suggest that this tendency lays the ground for humans’ ability to efficiently represent the complex structure of societies

Robotok alkalmazásának legújabb eredményei az általános iskolában - nemzetközi kitekintés

A robotok oktatási célú használatának gondolata sokéves múltra tekinthet vissza. Seymour Papert korai próbálkozásai (LOGO programozási nyelv kifejlesztése az 1960 évek végén, majd ezt követően a Teknőc padlórobot létrehozása) után az oktatási célú robotok használata a 2000-es évektől egyre szélesebb körben terjedt el az angolszász országokban. A 2010-es évektől kezdve a magyar iskolákban is megjelentek (jóllehet a Digitális Oktatási Stratégia 2016-os célkitűzéseinek megvalósítása még várat magára). Mivel a robotika oktatási-pedagógiai kontextusba történő bevezetésével kapcsolatban meglehetősen kevés hazai szakirodalom áll rendelkezésre (könyvekből például Aknai & Fehér, 2019; Lénárd et al., 2018; Lénárd & Sarbó, 2018), ezért kutatásunkban a nemzetközi szakirodalom alapján kívánjuk feltárni azokat a legújabb eredményeket és trendeket, amelyek megismerése fontos tudásanyagot szolgáltathat a hazai kutatók és gyakorló pedagógusok számára egyaránt. A szakirodalom áttekintése során különös hangsúlyt fektetünk a speciális nevelési igényű tanulók körében folytatott kutatásokra, mivel az SNI-, BTMN-es vagy kiemelten tehetséges gyermekek esetében a differenciált fejlesztés támogatására is alkalmasak a különböző tudással rendelkező robotok. Kitérünk továbbá az oktatási robotika értékelési lehetőségeire és a bevezetéssel kapcsolatos nehézségekre és kihívásokra